Tisztelt Szülők, Pártolók, Barátaink, Tanítványaink!

Alapítványunk nevében ezúton köszönjük a 2010-es évi adójuk 1%-ból nyújtott támogatásaikat.

Hálásak vagyunk, hiszen munkánkat jelentősen segítette az összeg, melynek értéke 107.698 Ft volt.
Felajánlásukat az alapszabályban megfogalmazott céljaink megvalósításához használtuk fel.
A jelzett értékben jelmezeket (26.500 Ft.), díszleteket, (43600 Ft) és a gyerekek kreativitását fejlesztő eszközöket 37598 Ft értékben vásárolunk, melyeket délutáni foglalkozásainkon és előadásainkon használunk fel.
Elérkezett a 2011. évi adóbevallások, egyúttal a felajánlások csatolásának ideje.
Kérjük Önöket, családtagjaikat, barátaikat, üzlettársaikat, hogy az állami költségvetésbe befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-ról közhasznú alapítványunk javára rendelkezzenek!

Segítségükre számítunk, és a gyerekek nevében köszönjük!

 

DNS Alapítvány, Adószámunk: 18714564-1-13

 

Üdvözlettel:

Katona Zsuzsanna, Őze Áron, Szabó Csaba: kuratóriumi tagok  Drámapedagógiai Nevelést Segítő Alapítvány

2012. május

___________________________________________________________

Színjátszó Gála - 2011. május 20.

Édesapám nevét viselő művészeti iskola szakmai tanácsadójának lenni egyszerre öröm és felelősség.

Öröm, hogy a színművészet iránt fogékony gyerekek számára neve fogalommá válhat, és felelősség, mert mi, az iskola alapítói olyan képzésre vállalkoztunk, ahol a gyerekek bátorságát, kiállását, személyiségét növeljük. A színházzal az életre nevelünk. Számomra csoda volt, amikor megláttam apám jelmezét az öltözőjében a fogason. Láttam a Csongor és Tünde, a Volpone, a Fizikusok című előadásokban, no meg Lőrinc barátként. Tőle tanultam meg, hogy a színház nem játszótér.

Diákszínjátszóként kezdtem, és büszke voltam apámra, aki úgy mondta el egy ünnepségünkön Ady Őskajánját, hogy izzott a tornaterem. Édesapám persze megnézett engem is, mint Moliere botcsinálta doktorát. "Lalikám, mi a baj?" - kérdezte aggódva anyám, apám arcát fürkészve az előadás után. De apám csak annyit volt hajlandó mondani, hogy "baj van".

Tudta, a tehetség útravaló ajándék, jól kell vele gazdálkodni.

Én hiszem, hogy a tehetség az eredetiségből származik; ez pedig nem egyéb, mint a gondolkodás, látás, értelmezés és ítélés különleges módja, melyre sajátos módon a drámapedagógia segítségével tanítványainkat neveljük.